2017. március 19., vasárnap

Kontextus, a tér, mint döntő szerep

Kontextus - Mennyit ér egy gondolat?

Egy gondolatkisérletre hívlak Téged.
Itt egy üres, teljesen fehér olajfestmény, egy piros pöttyel.



🔽Ha ez a festmény a Széll Kálmán tér közepén állna az órának támasztva, nem nagyon értékelnék az emberek. Simán elsétálnának mellette, vagy csak átsiklana tekintetük a vásznon, átvillanna a fejükön, hogy mennyit érhet, esetleg haza lehet-e vinni, jó lesz a gyereknek.

🔽Ha a festményt áttennénk a hősök terére, az arra járó emberek azt gondolhatják, biztos valami reklám. Bizonyára a Műcsarnok így próbálja becsalogatni magához az arra járókat.

🔽Ha a fenn említett festmény egy étteremben állna, felmerülne, hogy az étterem támogatja a modern művészetet, a minimalista stílust, de még mindig olybá tűnne, hogy ez a kép nem értékes, nem érdemes hosszan szemlélni, és elveszni benne.

De engedd meg, hogy ne mondjam tovább, és hadd lendüljek át a másik szélső értékre. Ha a festmény a Louvre francia múzeumban lenne, Leonardo da Vinci Gherardiniről készített portréjától pár teremre, fóliázott többrétegű biztonsági üveg és szép díszkivilágítás mögött, akkor az olyan hatást keltene, ami megdöbbentően hasonlít a megvilágosulás folyamatára.

Meghitten állnánk meg egy pillanatra.
Az üres vásznon szinte ragyogna a piros pont. Vörösen világítana le lelked mélyébe, és elgondolkodnál az Élet folytonosságán, megmozgatná fantáziád, vajon miért olyan fontos ez a mű? Belemélyednél a nemes érthetetlenségébe, és felemelne egyszerűsége, vívódnál az érzelmek viharában. Megnevettetne, mert azt hinnéd, ez egy vicc, de a hely szelleme rányomja komoly pecsétjét, és a nevetésből elmélyülés lenne. A pont körül a gondolataid felhője betöltené az üres vásznat. Megérinthet egy felmerülő élmény, egy kósza idea. Egy röpke pillanatra a művész és a Te gondolataid kezet foghatnak, létrejön a katarzis. A befogadás csúcspontja, mikor saját értelmet generálsz a jelenségnek, legyen az prűd vicc, elvont gondolat, vagy új ötletek tárháza.

🔼Nagyon vigyázz, mert gondolataid ugyanúgy viselkednek, mint a fenti festmény. Nagyon nem mindegy, hogy hol, milyen felületen, és kontextusban osztod meg őket. A hogyan kérdés Benned van, hiszen mindenkinek ezer és ezer ilyen festménye van. Tedd ki őket!

© Harsányi Miklós • 2017.03.20.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése